A gyűlölet-bűncselekmény olyan bűncselekmény, amelynek indítéka egy embercsoporttal szembeni előítélet. Tehát ha valaki előítélettől vezérelve követ el egy büntetendő cselekményt, azt gyűlölet-bűncselekménynek nevezzük.
De mi számít előítéletességnek? Ide tartoznak az előzetes negatív vélemények, a sztereotípiák, az intolerancia vagy a gyűlölet olyan emberekkel szemben, akik valamilyen közös tulajdonsággal rendelkeznek. Ilyen közös tulajdonság lehet a rassz, az etnikai származás, a nyelv, a vallás, a nemzeti hovatartozás, a szexuális irányultság, a nem, a nemi identitás és annak kifejezése, vagy egy-egy embercsoport más lényegi tulajdonsága.
A gyűlölet-bűncselekmények nem egyszerűen egy személy, hanem az érintett csoport vagy közösség valamennyi tagja ellen irányulnak. A homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények az egész LMBTQI közösség számára negatív üzenetet sugároznak.
Az online homofób és transzfób bűncselekmények különösen hatásosak a közösség megfélemlítésére, mert ezeknek nem feltétlenül egy konkrét egyén a célpontjuk, hanem az LMBTQI közösség bármely tagja láthatja például azokat a tweeteket, Facebook- vagy Instagram-posztokat, cikkeket és Youtube-videókat, amelyek LMBTQI embereket vagy szervezeteket támadnak. Vagyis az LMBTQI embereket közvetve vagy közvetlenül is érheti online bántalmazás.
A gyűlöletbeszéd az úgynevezett védett csoportok (többek között az LMBTQI csoport) tagjai ellen való gyűlöletre vagy erőszakra uszítás.
Online gyűlöletbeszédnek
minősül minden olyan online kommunikáció vagy közlés, amely gyűlöletet kelt, gyűlöletet vagy erőszakot népszerűsít vagy erre ösztönöz egyes személyek vagy egy csoport tagjai ellen azok szexuális irányultsága, nemi identitása, nemi önkifejezése vagy nemi jellegei alapján.
Online gyűlölet-bűncselekmény
minden olyan bűncselekmény, amely online történik és amelynek indítéka a másik személy vélt vagy valós szexuális irányultsága, nemi identitása, nemi önkifejezése vagy nemi jellegei miatt érzett előítélet vagy ellenséges érzés.
Alább az online térben gyakran előforduló gyűlölet-alapú incidenseket sorolunk fel. Egyik-másik triviálisnak tűnhet, mint például a sértegetés, sértő mémek és gifek küldése, vagy a másik identitásának el nem fogadása. Ugyanakkor ha valaki ezeket rendszeresen tapasztalja, az komoly negatív hatással lehet az önértékelésére és a jóllétére.
Mások már önmagukban is súlyosabbak, és akár bűncselekménynek is minősülnek az adott országban.
Az alábbi a listában olyan incidensek szerepelnek, amelyekkel a Safe To Be 2018-as online felmérés LMBTQI résztvevői az interneten találkoztak. Olyan embereknek, akik maguk is megéltek bántalmazást, ezek a példák sokkolóak vagy fájdalmasak lehetnek. Ezt érdemes szem előtt tartani, mielőtt valaki olvasni kezdi a listát. A felmérésről bővebb információ található itt:
1. Illegális pornográf tartalom
Pornót nézni vagy vásárolni önmagában nem jogszabálysértő. Egyes országokban a pornó terjesztését büntetik. Viszont olyan pornót készíteni vagy terjeszteni, amelyhez a szereplők nem adták beleegyezésüket, vagy amelyben 18 év alattiak szerepelnek, mindenhol büntetendő.
2. Szexuális tartalom terjesztése kifejezett engedély nélkül
Engedély nélkül szexuális képeket, illetve hanganyagot rögzíteni, terjeszteni vagy továbbítani büntetendő cselekmény.
3. Grooming
Ha egy felnőtt azért lép kapcsolatba az interneten egy gyerekkel, hogy elnyerje a bizalmát és szexuálisan kihasználja, bűncselekményt követ el.
4. Illegális szexting
Senkiről nem szabad tudta és beleegyezése nélkül erotikus képeket vagy hanganyagot terjeszteni. Ez arra a helyzetre is vonatkozik, ha az illető a kép vagy hang rögzítéséhez az adott időpontban beleegyezését adta, de aktuálisan nem egyezik bele egyértelműen. Ha valaki mégis megteszi, azzal törvényt szeg. 18 évnél fiatalabb személyekről erotikus képeket terjeszteni még az illető beleegyezése esetén is büntetendő.
5. Gyűlöletre uszító szövegek
Minden olyan állítás, komment és poszt ide tartozik, amely magánbeszélgetésen kívül hangzik el, és egy beazonosítható csoport ellen szándékosan gyűlöletre vagy erőszakra uszít. Sok országban ezek törvénybe ütköznek, és eljárást vonhatnak maguk után.
6. (Cyber)zaklatás
A zaklatás (amikor valaki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, illetve erőszakos cselekmény elkövetésével megfenyegeti) vétség, amely a Büntető törvénykönyv szerint egy, illetve két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha online zaklatás áldozata lettél, érdemes nyilvántartani minden egyes esetet a későbbi bejelentéshez. Azt is átgondolhatod, hogyan védheted le jobban az online tevékenységeidet.
7. Szexuális zaklatás
Ha az online zaklatás szexuális jellegű, vagyis az elkövető bármilyen digitális platformon az áldozat által nem kívánt szexuális viselkedést folytat. Ez számos olyan viselkedést jelenthet, amit az illető digitális technológia segítségével közvetít, például képek, videók, posztok, üzenetek, oldalak stb., különböző (privát és nyilvános) online terekben.
8. Doxxing
Magánjellegű vagy azonosítást lehetővé tevő információk nyilvánossá tétele valakiről az illető beleegyezése nélkül. Az outolás és a doxxing gyakran együtt jár, mivel a doxxing tárgya gyakran éppen az áldozat identitása. Súlyosan negatív hatásai lehetnek: az áldozat elveszítheti családját vagy barátait, nehézségei lehetnek az iskolában vagy a munkahelyén.
9. Zsarolás
Az (online) zsarolás az a bűncselekmény, amikor valaki pénzt vagy egyéb ellenszolgáltatást kér azért cserébe, hogy nem hoz nyilvánosságra információt vagy oszt meg tartalmakat (pl. képeket, videókat, posztokat, üzeneteket, oldalakat stb.) különböző platformokon az áldozat beleegyezése nélkül.
10. Outolás(sal való fenyegetés)
Ha valaki a másik beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozza annak transz múltját vagy identitását, szexuális orientációját vagy HIV státuszát. Az outolás és a doxxing gyakran együtt jár, mivel a doxxing tárgya gyakran éppen az áldozat identitása. Súlyosan negatív hatásai lehetnek: az áldozat elveszítheti családját vagy barátait, nehézségei lehetnek az iskolában vagy a munkahelyén.
11. Szexuális erőszakkal való fenyegetés
Amikor az elkövető azzal fenyegetőzik, hogy szexuális erőszakot vagy zaklatást fog elkövetni. A Büntető törvénykönyv büntetni rendeli.
12. Fizikai erőszakkal való fenyegetés
Amikor az elkövető azzal fenyegetőzik, hogy fizikai erőszakot követ el az áldozat ellen.
13. “Javító-nevelő” nemi erőszakkal való fenyegetés
Amikor valaki azzal fenyegetőzik, hogy megerőszakol egy másik embert annak vélt vagy valós szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt. Emögött az a feltételezés áll, hogy az elkövető a nemi erőszakkal heteroszexuálissá teheti a másik embert, vagy elérheti, hogy jobban alkalmazkodjon a társadalmi nemi elvárásokhoz.
14. Sértések
A sértés szándékosan tiszteletlen, sértő vagy támadó megjegyzés egy személy vagy csoport ellen. Önmagában nem feltétlenül törvénysértő, de ha gyakran ismétlődik, zaklatás (vagy annak egyik eleme) válhat belőle. A homofób/transzfób sértések bizonyíthatják is egy cselekmény előítéletes indítékát.
15. Bullying
Sértések, kényszerítés, fenyegetések vagy megfélemlítés rendszeres alkalmazása egy személlyel vagy csoporttal szemben.
16. Rágalmazás
Amikor az elkövető valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, például az Interneten hamis állításokat jelentet meg, posztol vagy kommentel róla. Egyes országokban vétségnek vagy bűncselekménynek minősül.
17. Internetes mobbing (pszichoterror)
Az internetes mobbing során egy csoport közösen támad egy embert, vagy több irányból érkezik támadás egy személy vagy csoport ellen. Az ilyen támadások különösen megviselik az áldozatot, mert rendszerint hosszú időn keresztül, nagy mennyiségben kapja a bántalmazást.
18. Holt néven nevezés
Amikor valaki egy transz emberre a tranzíció előtti nevén hivatkozik. A szándékos és/vagy rendszeres holt néven szólítás lehet a bullying, outolás, doxxing, zaklatás vagy más hasonló cselekmények része. Önmagában nem számít bűncselekménynek.
19. Trollkodás
A trollok azzal szítanak ellenségeskedést az Interneten, pl. a közösségi oldalakon, hogy konfliktust generálnak vagy egy adott internetes közösségben oda nem illő vagy indulatokat keltő üzeneteket posztolnak
20. Öngyilkosságra biztatás
Amikor valaki rosszindulatból, aktívan arra biztat egy másik embert, hogy legyen öngyilkos.
21. Közösség elleni uszítás
Amikor valaki nyilvánosan olyan üzeneteket vagy információt közöl, amelyben egy adott csoportot valamely közös tulajdonsága alapján fenyeget, illetve másokat arra uszít, hogy a csoport ellen erőszakkal lépjenek fel.
22. Bosszúpornó
Szexuális tartalom terjesztése vagy megosztása az érintett személy beleegyezése nélkül. A megosztott képek vagy videók gyakran az elkövető (korábbi) partneréről készültek az ő akkori beleegyezésével, és az elkövető azért hozza nyilvánosságra őket, hogy az áldozatot megzsarolja, kényszerítse, megbüntesse vagy elhallgattassa. A körülményektől függően lehet a lelki bántalmazás, a kapcsolati erőszak vagy a szexuális erőszak egyik formája.
A szólásszabadság a demokrácia egyik sarokköve. Ám az sem jó, ha a szólásszabadságra hivatkozva hagyjuk virágozni a gyűlöletbeszédet. Át kell gondolnunk a megfelelő szabályozást abban a tekintetben, hogy hol ér véget a jog mások provolálására és megsértésére, és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd. A szólásszabadság illúzió marad, ha az egyeseknek garantált szólásszabadság a társadalom jelentős csoportjait elhallgattatja.
Különösen az online térben nehéz elhatárolni a gyűlöletbeszédet és a szólásszabadságot, de azért nem lehetetlen. Amikor egy hozzászólást, posztot, szöveget vagy mémet vizsgálunk, tegyük fel a kérdést: mi a közzétevő célja? Az, hogy mások iránt gyűlöletre vagy erőszakra uszítson, vagy az, hogy vitázzon? Ezen a területen alapvető fontosságú a tudatosságnövelés. Ahhoz, hogy megőrizzük mind a szólás szabadságát, mind a jogot a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez, minden internethasználónak tudatában kell lennie, milyen hatással lehet az, amit közzétesz.
