Azoknak, akik az interneten gyűlölet-bűncselekményt vagy gyűlöletbeszédet tapasztaltak meg, tudniuk kell: nincsenek egyedül. Az általunk végzett online felmérés (Safe To Be, 2018) szerint az LMBTI emberek 66%-a találkozott online gyűlölet-bűncselekménnyel vagy gyűlöletbeszéddel a felmérést megelőző öt évben.
Mindenkinek joga van önmagának lenni és úgy élnie az életét, hogy ne kelljen erőszaktól, bántalmazástól és zaklatástól tartania sem az offline, sem az online terekben. Ha online gyűlöletbeszéddel vagy gyűlölet-bűncselekménnyel találkozol, fontos, hogy tudatában légy:
Amikor az online térben gyűlölettel találkozunk, sokféle érzelem kavaroghat bennünk: düh, szomorúság, szorongás, stressz, félelem, sőt akár depresszió. Tovább súlyosbíthatja a helyzetet a tehetetlenség érzése, ha azt éled meg, hogy nem tudsz változtatni a helyzeten. Ezért fontos tudnod, hogy igenis sok mindent tehetsz.
Bár az első reakció automatikusan az lehet, hogy rögtön válaszolsz, vagy esetleg törlöd a posztodat vagy az egész profilodat, érdemes előbb átgondolni a helyzetet.
Mielőtt bármit is tennél, lépj hátra egy lépést (szó szerint is: állj fel a számítógéptől)! Gondold át, mit szeretnél tenni! Ha lehetőséged van rá, beszéld át valakivel az opciókat. Az is lehetőség, hogy nem teszel semmit. Nincsenek tökéletes megoldások. Az ilyen problémákat nem könnyű megoldani. Csoportszintű szempontok is felmerülhetnek, illetve elképzelhető, hogy az adott oldalon korlátozottak a válaszadási lehetőségeid, lehet, hogy az oldalt rosszul moderálják, és az sem mindegy, hogy ismered-e személyesen a támadót.
Bármilyen helyzet is adódott, ne feledd: rajtad áll, hogy közvetlenül reagálsz-e a támadónak. A te jólléted a legfontosabb. Gondold át, mire van szükséged, mennyire érzed magad felvértezve, mennyi energiát vagy hajlandó belefektetni a dologba, és vedd figyelembe az eset konkrét részleteit is!
Ha úgy döntesz, hogy nem reagálsz
Vannak, akik rendszeresen találkoznak gyűlölet alapú incidensekkel a neten, és úgy érzik, idővel immunisak lettek ezekre. (Kutatásunk szerint azokkal, akik online gyűlölet-bűncselekménnyel vagy gyűlöletbeszéddel szembesültek, ez 96%-ban többször is megtörtént. Minden ötödik válaszadó több mint 100 ilyen incidenst tapasztalt meg az elmúlt öt évben. Ez is azt mutatja, hogy az LMBTQI-ellenes online gyűlölet-bűncselekmények meglehetősen elterjedtek.) Sokan úgy érzik, fel vannak már vértezve ellenük. Mások általában nem reagálnak, vagy csak bizonyos oldalakon teszik ezt meg. Ha saját jólléted érdekében nem akarsz egy online támadásra reagálni, az teljesen rendben van. Mindenkinek máshol vannak a határai, s persze ezek időben változhatnak is. Nem a te felelősséged kiállni az igazság mellett, vagy tágítani a támadó látókörét.
Lehet, hogy úgy érzed: nem sérülnél, ha reagálnál, mégsem teszed, az incidenssel vagy a támadóval kapcsolatos okok miatt. Vannak, akik éppen arra játszanak, hogy reagáljon valaki a posztjukra, így erősebbnek érezhetik magukat, vagy az a céljuk, hogy a posztjuk nagyobb láthatóságot kapjon. Lehet, hogy úgy érzed, idő- és energiapocsékolás volna reagálni, vagy egyszerűen csak jobb, ha elengeded.
Ha úgy döntesz, hogy reagálsz
Vannak, akik nem hajlandók némán tűrni az erőszakot, hanem kiállnak az online támadóval szemben. Erre sok okuk lehet: ki akarnak állni magukért, le akarják zárni a szituációt, vagy elég erősnek érzik magukat, hogy leszereljék a támadót, mielőtt az másokat is bántana. (Kutatásunkban az online gyűlölet-bűncselekménnyel vagy gyűlöletbeszéddel szembesülők 26%-a ezt követően fokozta internetes aktivitását.)
Ha úgy döntesz, hogy reagálsz, fontos, hogy ne bosszúvágyból tedd! Ettől csak elmérgesedhet a helyzet. A reakciód ne közvetlenül a támadásnak szóljon, és ne szubjektív módon, hanem a helyzettől eltávolodva válaszolj.
Az offline gyűlölet-bűncselekményekkel ellentétben az online gyűlöletet könnyű dokumentálni, elmenteni és később bizonyítékként felhasználni. Függetlenül attól, hogy a jelen pillanatban akarsz-e bejelentést vagy feljelentést tenni, hasznos, ha elmented a gyűlöletbeszéd vagy más bűncselekmény bizonyítékait!
Látszólag mellékes vagy triviális cselekmények is bűncselekményt valósíthatnak meg, pl. ha sokszor ismétlődnek (zaklatás). Ilyenkor érdemes minden elkövetési eseményt menteni. Annak eldöntésében, hogy valóban gyűlölet-bűncselekmény történt-e, sokat segít, ha minden olyan üzenet vagy poszt rendelkezésre áll, ami az elkövető előítéletességére utal (pl. amiben sértő szavakat használ rád vagy az LMBTQI közösség bármely csoportjára).
A legjobb rögtön dokumentálni az incidenseket, különben az elkövető vagy az oldal fenntartója eltávolíthatja őket. Ha neked lelkileg megterhelő, hogy ilyen szövegeket tárolj a gépeden, megkérhetsz valakit, akiben megbízol, hogy tegye meg ezt helyetted. Esetleg olyan helyre is mentheted a sértő tartalmat, ahol nem kell naponta szembesülnöd vele. Külön mappába tedd, hogy könnyen megtaláld, de olyan helyre, amit nem látsz rögtön a géped bekapcsolásakor.
A legtöbb internetes oldalon több lehetőség is van arra, hogy a szóbeli erőszakot megállítsd, vagy legalábbis enyhítsd a hatását.
Letiltás
Az elkövetőt letilthatod, akár appon, akár sms-ben, kommentben bántalmazott vagy fényképen tagelt.
A poszt/komment/fénykép stb. törlése
Ezt nem minden esetben tudod megtenni. De ha igen, az aktív ellenállás egy formája, ha azzal állítod le az elkövetőt, hogy eltünteted a gyűlölködő tartalmat az online térből. Viszont ha úgy döntesz, hogy törlöd a gyűlölködő tartalmat, előtte készíts róla képernyőfotót! Ez fontos bizonyíték lehet, ha (később) úgy döntesz, hogy jelented az esetet.
Bejelentés
A közösségi média oldalakon biztosan be lehet jelenteni a gyűlölködő tartalmakat. Ha halállal vagy fizikai erőszakkal fenyeget valaki, az a legtöbb országban bűncselekménynek minősül, úgyhogy a rendőrségnek is bejelentheted. Ha kérdésed van, fordulj az elérhető LMBTQI jogsegélyszolgálathoz!
Ha valaki az interneten vagy telefonon zaklat, érdemes levédeni a fiókjaidat. Ha aggódsz amiatt, hogy ki láthatja a profilodat, dönthetsz úgy, hogy titkosítod. Ne használd több oldalon ugyanazt a jelszót, és soha senkinek ne áruld el a jelszavaidat! Ugyanez vonatkozik a telefonodra: érdemes jelszóval levédeni és/vagy titkosítani.
Használhatod a kétlépcsős azonosítást (2FA) is. Ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéshez kétszer kell igazolnod magadat. Az első lépésben egy általad választott / ismert jelszót kell használnod, a másodikban pedig egy frissen generált azonosító kódot. Telepítheted például a Google Hitelesítőt: ez a szokásos bejelentkezési kódodon vagy jelszavadon felül használandó 6-8 számjegyű, egyszer használatos jelszót generál.
A legtöbb honlapon (például a Facebookon és az Instagramon) lehetőséged van ezeket felvenned a beállításokba.
Az online önvédelemről bővebben olvashatsz ezen a honlapon, angol nyelven: https://ssd.eff.org/en/taxonomy/term/362/